A második világháború utáni első évek Magyarországon a kommunisták hatalomszerzési törekvéseiről szóltak, melynek szimbolikus lezárásaként a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egybeolvadását szokás megjelölni. Ez nem csupán a szociáldemokrácia végét, de vele együtt a többpártrendszerű demokrácia látszatának a felszámolását is jelentette. Mindez a kommunista vezetők által meghatározott koreográfia szerint zajlott le. A létrejövő új párt a Magyar Dolgozók Pártja nevet kapta. Alsóbb szerveinek vezetőségét 2/3 kommunista, 1/3 szociáldemokrata arányban kellett megalakítani oly módon, hogy a kommunista-szociáldemokrata egyesítő taggyűlések előtt a felsőbb szervek már jó előre meghatározták a „megválasztandó” személyek névsorát is. Az országos egyesítő kongresszusra delegált küldöttek összetételéről szintén a kommunisták Központi Vezetősége döntött. Így a Szolnokon 1948. május 23-án megtartott vármegyei egyesítő kongresszus csupán formaság volt a két munkáspárt július 12-én kimondott országos szintű egyesülése előtt.

A Magyar Dolgozók Pártja az 1948 és 1956 között kiépült pártállami diktatúra, a Rákosi-rendszer legfőbb irányító szerve volt. Az erősen centralizált politikai, gazdasági életben gyakorlatilag minden fontosabb kérdésben „a Párt” hozta meg döntéseket. Vezető testületeinek, pártértekezleteinek jegyzőkönyvei ezért különösen értékesek az utókor számára. A Levéltár 2010-es digitalizálási és állományvédelmi programjának kiemelt projektjeként nemrég fejeződött be a megyénkben fennmaradt 16000 oldalnyi dokumentum digitalizálása. Az immáron interneten keresztül is elérhetővé tett anyag a magyarországi levéltárak közös internetes portálján került elhelyezésre az alábbi címen:

http://www.archivportal.arcanum.hu/mszmp/

A források kutatását segíti, hogy olyan kétrétegű pdf fájlformátumban történt meg a digitalizálás, melyben nem csupán az eredeti dokumentumok fényképét láthatja az olvasó, de azok szövegében akár szavakra, szótöredékekre is kereshet, illetve dátum szerint is szelektálhat az egyes iratok között.

A levéltár tervei között szerepel - a program folytatásaként - az 1956 utáni pártanyag, az MSZMP megyei szervezetei közel 60.000 oldalnyi dokumentum-együttesének digitalizálása és kutathatóvá tétele is.