Ferbuár
kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

kechkeméthi dr. Pethes László kizárása a Vármegyei Kaszinóból


1. A vizsgálat

 

Minden hatalmi váltás egyik következménye a korábban hivatalban lévők „felülvizsgálata”.

Ez a revízió a Tanácsköztársaság bukása után, illetve 1945-ben teljesedett ki leginkább.

A cél az volt, hogy megvizsgálják a közalkalmazottak és tisztviselők két forradalom alatt tanúsított tevékenységét, magatartását. A politikai előélet vizsgálata újabb szintet ért el 1920 tavaszán, amikor a belügyminiszter rendeletet adott ki az „Az egyesületekben lefolytatandó igazoló eljárás szabályozása” tárgyában.

 

2. kechkeméthi dr. Pethes László (1885-)

 

A nemesi családból származó Pethes László kiváló családi háttérrel rendelkezett: édesapja Pethes Antal volt (1835-1910), aki „nagy tekintélynek örvendett a Jászságban, úgy a közügyek, mint a politikai mozgalmak terén a közvéleménynek irányítója volt - mint kitűnő gazda tekintélyes vagyonával, mint politikus puritán jellemével fokozta az irányában nyilvánuló bizalmat”,[1] nagyapja Pethes József (1812-1891) pedig jászkapitány és országgyűlési képviselő is volt.

Középiskolai tanulmányait a besztercebányai katolikus főgimnáziumban végezte, majd jogot hallgatott Budapesten, Lipcsében és Kolozsvárott. Utóbbi helyen avatták doktorrá 1907-ben.[2]

Közigazgatási pályáját Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében kezdte. 1909-ben X. fizetési osztályú aljegyző, 1910-ben IX. fizetési osztályú aljegyző lett.[3] 1913-ban tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezték ki.[4]

A Nagy Háború alatt a galíciai osztrák és felvidéki magyar, majd a kiürített osztrák tengerparti menekültek ügyeit intézte, majd 1916-ban a szolnoki Menekültügyi kirendeltség vezetője lett. Az ő vezetésével sikerült az 1916 augusztusa után érkező több ezernyi erdélyi menekült sorsáról gondoskodni. 1917. április 6-án azonban Küry Albert alispán -magánjellegű okból- felmentette a hivatal vezetésétől.[5] Néhány hónap múlva már az Országos Közélelmezési Hivatal közélelmezési miniszteri megbízottja volt.

Pethes 1918-ban, „a forradalom ideje alatt a Jászságban a nemzeti tanácsok megalakításában csak oly mértékben vett részt, hogy befolyásolni igyekezett a közönséget a tekintetben, hogy a régi elöljáróságok alakuljanak nemzeti tanácsokká, nehogy a csőcselék kezébe kerüljön a hatalom”.[6] 1918 őszén Selmec- és Bélabánya városok főispán-kormánybiztosává nevezték ki. „Kormánybiztossága alatt az akkor már észak felől csehektől körülvett törvényhatósága területén a magyar állam iránti hűség ébrentartása érdekében fejtett ki eredményes működést. Fáradhatatlanságával, ügyes taktikájával hosszú ideig sikerült a város megszállását elodáztatni. Állomási helyét csak akkor hagyta el, amikor a csehek a Budapesttel való összeköttetést elvágták s a város élelmezését lehetetlenné tették”.[7]

Állásáról 1919. március 22-én lemondott.[8] A kommün alatt részt vett a Dormándy Géza nevével is fémjelzett ellenforradalmi akcióban, ennek sikertelensége után azonban Szegedre távozott („Szegeden, mint vérbeli ellenforradalmár szerepelt”), és itt közreműködött az Antibolsevista Komité megalakításában.[9]

1920-ban a jászapáti kerület kisgazdapárti programmal választotta meg képviselőnek. Ezt követően Pethes lemondott állásáról.[10] 1922-ben ismételni tudott (az Egységes Párt színeiben), 1927-ben viszont vesztett Hegedüs Kálmánnal szemben.

 

3. Az ítélet

 

Pethes ellen egyébként nem csak a Vármegyei Kaszinó, hanem pártja, a Keresztény-, Kisgazda- és Földművespárt igazoló eljárásával is szembe kellett néznie.

A párt igazoló bizottsága 1921. február 13-án úgy döntött, hogy Pethes magatartását hazafiasnak és nemzetinek találta a vizsgát időszakban, éppen ezért nemcsak igazoltnak mondták ki, hanem „hazafias és önzetlen bátor magatartásáért” elismerésüket fejezték ki.[11]

A Kaszinó, majd Alexander Imre alispán elmarasztaló döntését gróf Ráday Gedeon belügyminiszter megsemmisítette.



[1] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1910. április 14.

[2] Nemzetgyűlési almanach 1920-1922. Szerk. Vidor Gyula. Budapest, 1921. 106-107.p.

[3] Kgy. jkv. 69/1910.

[4] Kgy. jkv. 1236/1913.

[5] Alispáni iratok, 4881/1921.

[6] Alispáni iratok, 13.398/1921. és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1922. május 15.

[7] Nemzetgyűlési almanach 1920-1922. Szerk. Vidor Gyula. Budapest, 1921. 106-107.p.

[8] Alispáni iratok, 13.398/1921. és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1922. május 15.

[9] Nemzetgyűlési almanach 1920-1922. Szerk. Vidor Gyula. Budapest, 1921. 106-107.p.

[10] Kgy. jkv. 4/1920.

[11] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1922. május 15.

 

 


Oldaltérkép     |     Kapcsolat
wombat logo